Engedd meg hogy tegeződjünk, így látatlanba is. Úgy érzem így könnyebben papírra vagyis számítógépre tudom vetni gondolataimat, meg talán kicsit közvetlenebb is lesz a leírásom. Tankönyvet most nem fogok írni, így jópár dologot nem fogok saját magam kifejteni csak hivatkozást teszek ki rá. Mégis elég sok dolgot érinteni szeretnék hogy minél könnyebb legyen az ismerkedésed az elektronikával és lehetőleg ne menjen el a kedved sem egy két kezdeti kudarc után. Ezekkel számolni kell, de inkább érdemes tanulópénzként felfogni mint kudarcként. Egyébként meg akkor jegyzed meg legjobban a dolgokat, ha saját magad rontod el és jössz rá. Ezek úgy bevésődnek az ember agyába, hogy valószínű életed végéig el nem felejted. Nekem is volt jópár ilyen eset. Az egyik kb. 10 éve történt, egy picike rádióadót építettem. Nagy sokára végeztem, s beállítottam a neki szükséges feszültséget egy sufni tápegységen. Bekapcsolom....semmi. több órám elment, újraépítettem az egész áramkört, bekapcs..megint semmi. A végén kiderült, hogy az áramkörnek járó tápfeszültséget terheletlenül mértem, (tehát mikor nem volt rajta a tápegységen az áramkör) és terhelve már csak a kellő feszültség töredéke volt az ami a kapcsolásnak jutott. Tanulság: Az üresjárási(terheletlen) feszültség nem mindig egyenlő a terhelt feszültséggel.

De mostmár térjünk a tárgyra, nézzük mik azok a pontok amit először érinteni szeretnék.

 

-Legelsőnek a legalapabb ismeretek. Például mi is az az elektromos áram?

-Utána az alapalkatrészek működése és felépítése mint az ellenállás, kondenzátor, dióda és tranzisztor.

-Ha már elméletben megismerted az egyes alkatrészek működését és érted is valamennyire rátérnék a gyakorlati részre.

 

De előtte az első olvasnivaló. Érdemes az 1.-től kezdeni tehát az "alapfogalmak" cikkel. Minőségi cikkek, köszönet a szerzőnek. A benne említett fogalmak meghatározások ALAPKÖVETELMÉNYEK, sokakkal ellentétben szerintem ezek az ismeretek elengedhetetlenek egy kezdő elektrósnak. Hát akkor, harcra fel!

 

Ha átrágtad magad a cikksorozaton ki szeretném emelni a két legtöbbször használatos egyenletet.

Áramkörépítéskor ezzel a kettővel sorozatosan találkozni fogsz és talán a fentebbi cikkekben is megtaláltad őket.

Az első az OHM-törvény, amit szokás megtanulhatóság szempontjából URI törvénynek is nevezni (mert ugye ÚRIember írta ÚRIembereknek:-). Tehát U=R x I, vagyis a feszültség a hozzá tartozó ellenállás és áram szorzata. Persze majd arra az ismeretlenre rendezzük az egyenletet amelyikre éppen kell. A másik egyenlet a teljesítmény (jele: P) a feszültség és az áram összefüggése. Ez így szól: P=U x I. Tehát a teljesítmény a hozzá tartozó feszültség és áram szorzata.

 

A következő olvasnivalóban megtanulhatod ennek a két egyenletnek a kezelését, valamint megértheted több alapkapcsolás működését. Szintén minőségi cikk a jövőben nyugodtan hagyatkozhatsz rá. Ugyancsak köszönet a szerzőnek.

 

 

A következő dolog sokaknak egyértelmű, de mégis készítenék egy felsorolást arról hogy mielőtt nekikezdünk egy panel építésének miket kell feltétlenül beszereznünk mivel a fórumokon úgy vettem észre valakik nagyon az elején tartanak. Tehát nekik egy minimum lista. Íme:

 

(az itt felsorolt alkatrészek nagy része megvásárolható pl. itt: www.hestore.hu)

•  forrasztópáka. Ebből van sima 230V-os fali aljzatba dugható ez a legolcsóbb 30-40W-os elég. Valamint léteznek még hőfokszabályzós és gázüzemű pákák is ezek már drágábbak. 
•  forrasztóón. Általában 10 dekás kis spulnikban vannak, de lehet találni kisebb kiszerelésben is. Az ólmos jobb, jobban megfolyik rendesebben lehet vele dolgozni. Sajnos valamelyik EU-szabvány miatt sok helyütt már csak az ólmozatlant lehet kapni. Napcellák forrasztásához az ólmozatlant kimondottan nem ajánlom.
•  NYÁKlemez (NYomtatott ÁramKöri lemez) Ez egy szigetelő műgyanta vagy valamilyen műanyag lap az egyik oldalán egy vékony rézbevonattal. Ebből a rézfóliából kell majd kialakítani a vezetősávokat amik az alkatrészeket fogják összekötni.
•  VasIII-Klorid (röviden vasklorid oldat) Ebben az oldatban marjuk le a nyáklemezről a felesleges rezet, úgy hogy a végén csak a vezetősávok maradjanak majd rajta.
•  fúró. Amibe már befogható a 0,8 1 vagy 1,2 mm átmérőjű fúrószár. Ezzel kell majd kifúrni a nyáklemezen a lyukakat az alkatrész lábai számára. Legjobb a mini oszlopos fúró, de ki lehet fúrni kézi fúróval is csak nehezebb. A 0,8-mm-es szár bizony könnyen törik. Ha sima kézi fúrót használsz 3-4 fúrószárat biztosan vegyél.
•  Multiméter. Ellenállás feszültség és áram mérésére. Általában jó a digitális, de néha előny lehet a hagyományos analóg (mutatós)
•  Jó ha van egy szabályozható feszültségű tápegység ami esetleg még áramkorláttal is rendelkezik. Ha kész egy áramkör csak be kell állítanunk a kívánt feszültséget, és indulhat is az áramkör élesztése. Ha nincs vagy esetleg drága saját magunk is építhetünk egyet. Párszáz forintból már kijön egy pár száz mA-es minimum tudású "labortáp" A kapcsolása elérhető lesz a kapcsolási rajzok menüpont alatt.
•  Továbbá szükséges vasfűrész a nyáklemez méretre vágásához. Körömlakklemosó a nyák tisztítására, valamint smirglipapír ugyancsak a nyák sorjátlanítására és egy alkoholos filctoll (maximum 1mm vastag) a vezetősávok felrajzolására és persze a megvásárolt alkatrészek a kapcsoláshoz.

Áramkör építési gyakorlat - a kivitelezés

Itt most nem egy konkrét kapcsolást szeretnék ismertetni, azok megtalálhatóak a kapcsolási rajzok fülecske alatt hanem szeretném általánosságban leírni hogy is kezdj neki egy áramkör megépítésének.

• Az áramköri terv elkészítése:

Legelőször szerezd meg az áhított kütyü kapcsolási rajzát. Ezután nekifoghatsz elkészíteni a nyomtatott áramköri tervet, amit majd a nyáklemezre marhatsz rá a vasklorid oldat segítségével. Vannak külömböző nyáktervező programok is, amelyekkel jól lehet dolgozni mint az EAGLE vagy a SPRINT LAYOUT viszont az ezekben készített tervet nem lehet rögtön a nyákra nyomtatni. Ki kell nyomtatni pauszpapírra vagy valamilyen áttetsző fóliára és le kell világítani (rá kell fényképezni) a nyáklemezre. Erről külön cikk olvasható az xy fülecske alatt.

Mi most a legegyszerűbb módszert fogjuk használni, alkoholos filccel fogjuk az áramkört közvetlenül a lemezre rajzolni. De előbb:

Vegyél elő egy tiszta papírt, és skicceld fel rá a kapcsolási rajzot. Ne rajzold őket összezsúfolva vagy kicsire, hogy legyen helyed a vezetősávokat berajzolni. Ha most az összekötő vezetékeket kihúzod valamilyen jól látható színnel és a végpontokra az alkatrészek elé egy pöttyöt teszel máris kész egy kezdetleges áramköri terv. Valahogy így:

 

Azért ezt még egy kicsit pofozgatni kell, hogy szép és használható legyen. Például az alkatrészeket úgy érdemes lerajzolni, hogy már a fizikai kialakítását láthassuk és ne az áramköri jelölését. Nézd meg a lábkiosztásokat a saját katalógusban melyik-melyik. A következő skiccen már így rajzold fel. Tehát:

 

Ezen az ábrán már működőképes is lehet a ketyere, a dolog már csak az hogy az alkatrészeket elrendezd. Mert ugye kiszeretné hogy egyik másik alkatrészek között hatalmas üres terek tátongjanak? A nyáklemez sem olcsó mulatság.

A következő lépésben hagyd el az alkatrészek lerajzolást, csak képzed oda őket a papírra. így már csak a nyomtatott áramköri tervvel dolgozhatsz, nem zavarnak a felesleges vonalak. Az egyes alkatrészek megismerhetőek a forrpontok elhelyezkedéséből is ha pedig közelebb toltad az alkatrészeket és kikozmetikáztad a vezetősávokat valami ilyesmit kaphatsz:

 

Ez már használható. Most szabj le egy akkora nyáklemezt, amekkorán a kapcsolás elfér és rajzold fel az elkészített rajzot kb 1 vagy 0,8mm vastag alkoholos filcet használva. VIGYÁZZ!! Az elkészített rajz tükörképét rajzold és nem azt a rajzot amit mi a felülnézeti rajzra készítettél. Ugyanis a rezes oldal amire ezt felviszed a hátoldalon fog elhelyezkedni az alkatrészek alatt. Tehát Ha az elkészült rajzot ráteszed az ablakra hogy a rajzolt oldal nézzen az üveg felé és így átrajzolod a lap másik oldalára akkor kapod azt a rajzolatot amit az áramköri lemezre fel kell vinni.

• A maratás:

Ha nem kész oldatot vettél akkor neked kell elkészíteni a tömény vaskloridból (higítás az aktuális csomagoláson) és melegítsd fel olyan hőmérsékletűre, hogy még épp ne égesse meg a kezed. (melegen gyorsabban dolgozik az oldat) Most finoman fogd meg a nyáklemez két szélét és úgy tedd az oldat fölé hogy a rezes fele legyen a föld felé. Tehát a nyáklap és az oldat felső síkja helyezkedjen el egymással párhuzamosan. Ezt követően finoman helyezd a lapot a klorid tetejére, a felületi feszültség fenn fogja tartani nem fog elsüllyedni. Az ujjad utána mosd le mert szép sárgára fogja a klorid egyébként más baja nem lesz. Kb. 5-10 perc múlva kész is, ha a nyáklap lehetővé teszi látod is ahogy lemaródik a felesleges réz. Ha mindenhol rendben van az áramkör ki is veheted és körömlakklemosóval töröld le az alkoholos filcet.

• A kész áramköri lemez előkészítése:

A következő dolog az áramköri lemez kifúrása. Legjobb a mini oszlopos fúró, de sima fúróval is meg lehet oldani csak nehezebb. A forrpöttyöket fúrd ki az aktuális átmérőjű fúrószárral, és megint csak töröld át körömlakklemosóval hogy eltávolítsd az időközben rárakódott szennyeződésekel és a forgácsot. Ez a forrasztás miatt kell hogy az ón mindenhol szépen terüljön és ne gátolja semmi. Továbbá a kontaktus is így lesz a legjobb.

• Végül következhet a forrasztás.

Ha az alkatrész lábait átdugtad az őt megillető lukon pöttyintsd oda a pákával. A pöttyintés valahogy így néz ki: Ha már elég forró a pákád vidd az aktuális láb tövéhez és enyhén nyomd a vezetősávhoz és a lábhoz egyszerre. Most finoman nyomd hozzá az ónt és várj amíg az megfolyik (1-3 másodperc) és szépen szétterül a láb körül a forrponton. Csak annyi ónt használj amennyi szépen körbefollya a lábat és tetszetősen elterül. kerüld a nagy óngömböcök lerakását ez megnehezíti a további munkát és hibalehetőséget is biztosít. Végezetül vágd le a felesleges alkatrészlábat.
Fontos: az alkatrészeket csak addig tedd ki hőnek ameddig muszáj. Ha túl sokáig babrálsz egy pákával mondjuk egy IC lábainál tönkre is mehet az alkatrész. Az hogy a vezetősávok milyen alakúak vagy hosszúak általában nem számít. (a rádiófrekvenciás kapcsolásoknál pl. viszont ez fontos lehet) Arra kell nagyon figyelni hogy ami a kapcsolási rajzon össze van kötve azt te is összekösd a panelen. A vezetősávok vastagságára pedig figyelni kell, hogy a kapcsolásban mozgó elektronok átférjenek az adott keresztmetszeten. Tehát ahol nagyobb áram folyik majd ott vastagítsd meg a vezetősávokat esetleg még ónnal is futtasd majd át őket.

Legvégül pedig következhet az áramkör élesztése. Kapcsoljuk a panelra a megfelelő tápfeszültséget csatlakoztassuk az esetleges bemenő jelet és lélegzetvisszafojtva figyeljük a kimeneteket. Ha pedig mindent jól csináltunk mosollyal az arcunkon lesétálhatunk a konyhába és egy karosszékbe roskadva megihatjuk kedvenc italunkat:-)
Fontos! A tápfeszültséget ellenőrizzük ha a kapcsolást rátettük az áramforrásra, mert terhelés hatására valamelyest csökkenhet, eshet a feszültség. Ha csökkent terhelés mellett állítsuk vissza a kívánt feszültséget.

 

                  --------------------------------------------------palotaiweb@gmail.com------------------------------------------------------